Ifjúsági Magazin, 1997. február
 

Igaz is lehet...
Egyedül ül a lakásban. A nagy semmi közepén. Úgy érzi, hogy nemcsak itt, hanem az egész világon egyedül van. Már nem érdekli semmi és senki. Várja, hogy a halál körülölelje, és két kezébe fonva vigye magával a másvilágra. Nem gondolt arra, mi lesz, ha az elsõ adagot felszívja. Nem számolt azzal, hogyha az elsõ jön, jönni fog a második is... és a többi. Elõször jó poénnak tûnt, de miután rájött, hogy így könnyebb elviselni az életet, már nem bírt ellenállni - hiszen mindig a gyengébb hullik el, és õ gyenge volt. Félt a haláltól. Bástyát épített, amely kizárta régi barátait. Ez a fal bevehetetlen volt. Senki sem tudott rajta áttörni. És õ sem tudott szabadulni saját falába épített börtönébõl. Pedig hányszor megpróbálta. De mindig jött valaki, aki újra és újra az agyába véste a szót: DROG. A kedves, jószívû lány hónapok alatt egy gonosz, agresszív, ember lett. Agya egy idõ után apró darabokra bomlott. Csak ült, táncolt és szívta az anyagot. És most itt ül! Látja lelkét, ahogyan elhagyja megviselt sovány testét. Boldog, hogy nem kell tovább szenvednie ezen az elfajult, felfoghatatlan Földön. Arcán mosoly fakad, eldõl. Nincs többé. Élettelen hideg testét. boldog, hogy nem kell tovább szenvednie ezen az elfajult, felfoghatatlan Földön. Arcán mosoly fakad, eldõl. Nincs többé. Élettelen hideg teste mereven fekszik a földön. Mégis mosolyogva megy át a túlvilágra. Talán õ megértette az élet értelmét, de már nem mondja el senkinek soha... Annyi fiatal van, aki ugyanezt teszi. Nem lehet mind gyenge! Nem menekülhetnek mind a világ elõl. Ez nem megoldás. Ha mindenki elhullik önnön hibájából, akkor ki lesz az erõs?! Majd én! Én uralkodom magamon. Ebbõl áll az élet: uralkodni magunkon! Vagy nem? Végül is minden drog ugyanaz. Speed, ex., LSD, stb. ezek mind ugyanúgy ölnek. Olyanok, mint a biciklik. Nem mindegy, hogy BMX, Montain bike vagy versenybicikli? Mindegyik ugyanarra szolgál, csak más karosszériában. Az egyik gyors és pörög, a másik lassan figurázik. Csak hogy biciklizni jó! És aki már egyszer biciklizett, nem felejti el, milyen érzés volt, és újra tekerni akar...
„Öreg alkoholistát már láttam, de öreg drogost még nem. Azt hiszem, le kéne szokni." A lány, aki ezt akkor még mosolyogva mondta, pár héttel késõbb meghalt túladagolásban.            (BRAUN)