Make your own free website on Tripod.com

 

 

Békevári Csilla:

Talán 2500?

 

- Jó reggelt Mark, itt az ideje, hogy felkelj! - mondta a szokásos szövegét Mark személyi számítógépe, Prisheila egy kis Für Elise-zel fűszerezve, hogy a fiú ismét új zenei műremeket ismerhessen meg.

- Még 5 percet, kérlek! - könyörgött Mark, aki utálta az ilyen reggeleket. Már 16 éve Prisheila hangjára és változatos komolyzenéire ébredt, kivéve egy héten egy napot, mikor végre a saját modern zenéjét hallgathatta.

- Auuuuu! - és máris a földön találta magát. A számítógép számlálva az 5 percet, kihúzta a fiú alól az ágyat és begördítette a szekrénybe. Ez volt az a mozzanat, amit pláne utált a gépben, mindig mindent szó szerint vesz. Végül nagy nehezen Mark felállt a földről, és elindult az öltöztető szobába. Prisheila előkészítette neki a ruháját és a reggeli tisztálkodáshoz a szereket.

- A mai program a következő, - mondta monoton női hangján a gép, - 7:00-tól 12:00-ig fizika, matematika és a Föld irodalma, 12:00-13:00-ig ebéd, 13:00-17:00-ig biológia és kémia, 17:00-tól találkozás a szüleiddel 18:30-ig, majd 18:30-tól 20:00-ig a Múltkutatás könyvtárban az 1950-es évektől 2020-ig, a Nagy Forradalomig tanulmányozod a doc-okat és a hozzá tartozó egyéb kiterjesztéseket, 20:00-tó l 22:00-ig a mai esti szupermoziban az új Dzs 2500-as űrmodell működési mechanizmusait tekintheted meg, a film szünetében esti torna óra. Jó napot kívánok Neked mára!

- Biztos az lesz. - gondolta magában Mark.

Már évek óta szeretett volna egy olyan hetet, mikor azt csinálhat, amit ő akar és nem pedig azt, amit előírnak neki 30 éves koráig, az első nagykorúságáig. Szerette volna szüleit végre egyszer élőben is látni, nem csak a cybervilágban, és szeretett volna vele egykorú fiúkkal, lányokkal igazából, hús-vér alakban találkozni. De mindez majd csak első nagykorúsága után következhet be. Sokat filózgatott már korábban is azon, hogy milyen lehetett az élet 400-500 évvel ezelőtt még a Nagy Forradalom előtt. A könyvekben az állt, hogy az emberek önállóan cselekedhettek saját gondolataik szerint, é s emiatt hatalmas háborúk törtek ki világszerte. Azonban amióta a gépek meghatározzák az alapvető viselkedési normákat, nem történt ilyen, sőt, azóta az emberiség nem háborúzik, az első számú szempont mindenki számára az, ami az egész emberiség érdekében áll. A régi időkben nagy probléma volt a földön a túlszaporodás kérdése, manapság már ez is megoldott téma. A gyerekeket a szülők második nagykorúságuk elérése után (ez 45 év) igényelhetnek, maximum 4-et, ez attól függ, hogy milyen eredményeket, pontokat érnek el a család harmóniája játékban. De vajon milyen lehetett mindez régen??? - sokszor foglalkoztatta ez a kérdés Markot. Egyszer már arra is gondolt, hogy ha a Nagy Tanács engedélyezné, akkor részt venne egy múltutazáson, és megnézné egy régi család napjait. "De sajnos ezt a kív ánságomat csak akkor teljesítenék, ha ..., na, de mindegy, fölösleges lehetetlen dolgokon elmélkedni! - gondolta.

 

A fogmosás és a reggeli vegetáriánus, vitamindús ételek elpusztítása után, beleült tanulószékébe, amely máris bekapcsolódott. Ez egy kényelmes bőrfotel volt, és a tetején egy hatalmas üvegfalu, k ör alakú sisak, amely lassan leereszkedett Mark fejére. És máris kezdődhetett a matematika-oktatás. Mindez úgy működött, hogy 4-en voltak a virtuális tanteremben ő maga, Christie, Judy és Toby, plusz még a tanárnőjük, Ms. Forrest.

 

A tanórák úgy épültek fel, hogy a tanárnő előadást tartott nekik az elméletről, majd visszakérdezett, hogy megértették-e és nekik, saját maguknak kellett utána egyesével ugyanúgy előadá st tartaniuk, így végül is mindig sikerült az adott tananyagot még aznap értelmezniük és előadniuk. Jegyeket nem kaptak, csupán annyit az év végi vizsgán, hogy megfelelt, vagy nem felelt meg. Olyan ember, aki nem felelt meg, szinte még sosem volt, hiszen klónozáskor mindig a lehető legjobb képességű embriókat hagyták kifejlődni, a selejteket pedig szervátültetésre meg ilyesmire használták fel.

 

Korábban ilyen téren hatalmas viták folytak, hogy helyes-e ezt tenni az embriókkal, helyes-e megkülönböztetni őket, és amelyik nem kell, azt helyes-e megölni. Végül a tudósok arra a következteté sre jutottak, hogy az emberiségnek ez így a legjobb és az emberiség jövője fontosabb, mint egy-egy egyed jövője és képességei. Igyhát megoldódott a probléma, és a világ is elfogadta ezt a megoldást.

 

- Végre szünet.- Mark kiszállt a karosszékből, és az ebédlőterembe ment, ahol már ebédje várta különböző formátumokban. Az ebéd címszó alatt szerepeltek különböző ételsűrítmé nyek, melyek amolyan átlátszó, színes kocsonyának tűntek, aztán különböző színű és formájú tabletták, kétfajta folyadék pohárban, melyek a naponta szükséges ásvá nyi anyagokat tartalmazták. Édességnek egy 1990-es évekből való ételkülönlegességet kóstolhatott meg, és ez nem volt más, mint az Eskimo fagylalttölcsér. Az ebédnek az ilyen meglepetésszerű részé t mindig is nagyon szerette. Ilyenkor mindig lehetősége nyílt a régi ételeket tanulmányozni, ízlelgetni. Már kóstolt korábban érdekes húsételeket - amelyeket amúgy sohasem eszik, csak ilyen esetekben - tengeri állatokat, Milánói Makarónit, pizzát, hot-dogot, McChickent ...

 

Miután végzett az ebéddel és még volt 15 perce a tanításig, mindig játszhatott ilyenkor egyet Prisheilával. Különböző logikai készséget fejlesztő játékok voltak ezek, mint pl. a régi időkből ismert amőba és annak fejlettebb változatai. Szerette ezeket a játékokat, mert imádott Prisheila mikroprocesszorain túljárni. Volt olyan, hogy tétben fogadtak egymással és bizony Prisheila vesztett. Ilyenkor mindig olyat kért Mark, amit csak különleges alkalmakkor - mint pl. a hét 9. napján - szabad. Emiatt gyakran dühös is volt rá Prisheila, de ettől függetlenül teljesítenie kellett ígéretét.

 

Ebéd után újra a tanítás. Kémia és biológia. Ezeket az órákat szerette, mindig logikusak és érthetőek voltak Mark számára, de sajnos ilyen órák egy héten csak egyszer vannak. Helyettük sokszor van világtörténelem, földrajz, sebészet, közgazdaságtan, pszichológia, analízis stb., ezeket az órákat is szerette Mark, de valahogy a kémia és a biológia mindig is közelebb állt hozzá . Ilyenkor mindig megismerkedhetett különböző állatokkal pl. macska, kutya, zsiráf és kémiai folyamatokkal. Mark imádott kísérletezgetni.

 

- Már 17 óra van? - tette fel magának a kérdést a fiú, amikor is egy héten egyszer ezen a napon a szüleivel találkozhatott a foteljában. Érdekes találkozás volt ez. Ilyenkor végre 1,5 órán keresztü l azt csinálhatott, amit csak akart. Kártyázhatott örömest szüleivel és testvéreivel, olyan zenét hallgathatott ez idő alatt, amilyent csak akart, azt olvashatott, amit csak akart ...

- Csakhát olyan kevés ez az idő! - sóhajtott fel sokszor. Emiatt is szerette a hét 9. napját. Ilyenkor legtöbbször a barátaival logikai játékokat játszott, történelmi dolgokon, a világ és a technika jövőjén és még sok más érdekes dolgon vitatkoztak, amit ők talán másképp csinálnának majd második nagykorúságuk idején, de hát az még arrébb van, gondolta sokszor Mark, addig sok minden megváltozhat.

 

A találkozás után következett a Múltkutatás. Ez amolyan szabadidő program volt számára, ugyanis ilyenkor mindig a régi családok életét, életüket befolyásoló tényezőket tanulmányozhatta, a régi idők filmjeit nézegethette. Ma például úgy gondolta, megnézi a híres Star Wars triológia első epizódját, amely a kor leghíresebb irodalmi és filmművészeti alkotása volt.

 

20:00, a legújabb csúcstechnológiai szuperjárgány, a szünetben pedig esti torna. Mark utálta az olyan napokat, mikor ilyen szarságokat kellett néznie, sokkal jobban érdekelte volna valami régi történelmi dokumentumfilm vagy valami anatómiai vagy kémiai bejátszás, mint egy ilyen tudálékosok által összeállított gyorstalpaló vezetésoktató óra. Teljesen értelmetlen dolog az egész, hiszen mindenki úgy vezet, ahogy neki a legjobb, gyorsan vagy lassan, nem pedig úgy, ahogy ebben a 1,5 órás ajánlófilmben mondják. Ilyenkor Mark gondolatai mindig valahol máshol járnak, mint ahol kellene. Például: "milyen jó lenne most elnyújtózni az agyában és hatalmasakat aludni, jókat álmodni", de sajnos ezt nem teheti, mert a 9 óránál hosszabb ideig tartó alvás káros az egészségére, és ezt a számítógép nem engedi.

 

- Végre vége a mai napnak, jóéjt Prisheila!

- Jóéjt, Mark!